Mit hogyan 2.

Amit még az utazáson kívül megtapasztaltam Japánban…

Pénz

Az árakról majd később, de említsük meg a készpénzt, mert sokat, sokan ijesztgettek, hogy anélkül nem boldogulunk, és hogy főleg az a használatos Japánban. Ez igaz is, meg nem. Nagyvárosokban, turistahelyeken, komolyabb hotelekben, drágább éttermekben általában elboldogulunk kártyával is, áruházakban, műszaki boltokban szintén. (Btw, 10k fölött a Yodobashiban útlevélre levonják az áfát, taxfree..) Ahova kp kell: vonat- és buszjegyek (ezeknél főleg apró vagy ezres), büfék, utcai árusok, kis étkezdék, taxi, belépők. A hoteleket mind tudtam kártyával fizetni, a ruhaboltokat (Uniqlo, HM) is, bár itt már volt olyan, ahol nem fogadtak el Amexot, csak Mastercardot vagy Visát, utóbbi a legesélyesebb. Egyébként a vásárlásokat, pénzfelvételeket is korrekt árfolyamon számolták el, egyedül az utcai pénzváltónál jártam rosszul, amikor a tajvani maradékot yenre váltottam.

Egy másik, gyakori indok a készpénz mellett, hogy nem tudnak a külföldiek kártyával kivenni. Ez valóban kissé nehezebb és bizonytalanabb, de szintén semmi gondom nem volt vele. Általában a bankokban, ATM-ekben, amelyek többsége amúgy is japán nyelvű, nem tudunk külföldi kártyát használni, de a postahivatalok, a Citi Bank fiókjai, és a 7-Eleven közértek ATM-jéből (utóbbiból még az eldugottam helyeken is van elég)  simán megy a pénzfelvétel, és a gép is tud angolul. Visával és Masterrel is vettünk fel belőle. Még egy dolog van, hogy a határbelépésnél kitöltendő papír hátán is meg kell jelölnünk, hogy mennyi készpénz van nálunk (elég-e), ezért teljesen üres zsebbel ne jöjjünk. A bűnözés itt ritkaság, nem valószínű, hogy kirabolnak, nyugodtan hordhatjuk a moneyt. Nekem két hétre elég volt kb. 50-60 ezer yen készpénzben, de ez nem jelent semmit. Egyébként elég kényelmetlen a pénzük, mert végtelen sok apró lesz a papírokból, sokszor nem tudtam már becsukni a pénztárcám, pedig nagy, és aztán nehéz is.

Információ, internet

A tudás hatalom, jobban járunk, ha felkészülünk, vagy felírunk dolgokat (retró), vagy visszük a tabletünkön, okostelefonunkon, vagy esetleg el is érjük bármikor (internet). Nekem pl. így is rohanás volt az egész, jó, hogy nem azzal kellett foglalkoznom, hogy elveszek, eltévedek, és nem értek dolgokat, vagy az állomáson kőrözök, még így is kihívás volt sokszor megtalálni a kijáratot. A legtöbb hasznos infót és útileírást, ajánlót egyébként itt találtam. Valamiféle térképre mindenképp szükségünk lesz, aki hagyományossal megy, annak sok szerencsét, nekem a google maps jött be, illetve a bing is, sokszor jobb. Ezekből pl. előre printelhetünk (archaikus módszer) kistérképet a hotelünk környékéről, hogyan jutunk oda az állomásról, hol van bolt és posta. A vonat- és metróállomásokon egyébként szinte mindenütt van térkép, ami mutatja a sok-sok kijáratot (esetenként 20+), de ebből nem fogjuk tudni, nekünk melyik kell. A kijáratoknál általában van térkép a környékről is, de vigyázzunk, mert a tájolása nem feltétlenül észak-déli. A szállodákban egyébként szokott lenni ingyenes várostérkép, vagy legalább a környékről valami.

Az online mapsek kis ikonkákkal a gyakoribb üzleteket, étteremláncokat eleve mutatják, és pl. a binget azért használtam, mert azon van csak starbucks ikon. :) A fent említett és más okokból is, a 7-11-ök és más kombinik (convinience store), ill. pl. a metrómegállók holléte hasznos infó. Szintúgy a menetrend, amelyről a közlekedéses posztban volt szó, és nem csak az időt jelzi, de arra is választ adhat, hogy épp hol vagyunk, mert általában potosak a járatok. Mindkét térkép csak japánul írja ki az útvonalakat két pont közt, de jelzi a metrójegyek árát is.

google térkép bing térkép

A meki logót és a Starbucksot (zöld kerek) talán felismejük. A posta jele a dupla tetejű T betű, a valóságban narancssárga. A 7-elevent a kis 7-es ikon mutatja. A fekete ikon egy kávézólánc. A zöld legyező és a kék masni a metrómegállók. A felül zöld, lent kék ikon a Family Mart, a kéoldalt kék pedig a Lawson közérteket jelzi. A mozdony meg a vasútat.

Aki nem tud Japánul, az írjon össze néhány alap kifejezést (igen, helló, köszönöm), valamint legyen meg az úticéljainak, átszállóhelyeknek, mindennek a japán betűs változata is. Hogy tudnak-e angolul? Ha szerencsénk van igen, vagy nem. De azért a nem a jellemzőbb, sok olyan szállodában is voltam, akár frekventáltabb helyen (Kiotó belvárosa), ahol nem beszéltek, csak japánul. Sok látványosságnál adtak amúgy kétnyelvű vagy angol ismertetőt. A vonatok, buszok a nagyobb városokban szintén bemondják, kiírják az állomásokat angolul, de ahogy távolodunk, egyre ritkábban. Ha iphone-unk van, töltsük le a Kotoba nevű, japán-angol szótárat (még wifin, mert nagy), igen hasznos, és offline elérhető. Ha már itt tartunk, iphone/ipad júzerek a nemzetközi billentyűzetekhez adják hozzá a kínai tradícionális kézírás inputot is, azzal be lehet rajzolni a látott betűket, és így kikereshetjük a jelentését.

portable wifi routerHa már szóbajöttek a kütyük, nekem egyébként akkor múlt el az útipánikom, amikor rájöttem, hogy lesz internetem, ugyanis előfizettem nemzetközi data roamingra. Nem olcsó mulatság, de pl. a t-mobile is bír 3G-n roamingolni, viszont 100kb-onként számlázzák drágán, úgyhogy hazaiaknak sajnos nem ajánlom. Az ingyenes wifi nem elterjedt dolog Japánban, és az internetet ajánló szállodák többségében is ez alatt LAN-kábelt kell értenünk. Mi vittünk egy Airport Expresst, de aztán vettünk is a Yodobashiban egy kis wifi routert (2200-ért), ami szintén jó, és aranyos, gyufásdoboz méretű, és hasznos annak, aki okostelefonnal, tablettel megy, és nem kompjútert cipel (meg nagyszótárat és útikönyvet féltéglával). Ennek ellenére voltak wifis szállodák is, de amikor épp a távoli hegyekben ülünk a vonaton, és nem tudjuk, mi a következő megálló, akkor mindez nem segít.

Egy jó megoldás még, hogy a reptéren, és pár helyen lehet bérelni olyan mobil wifi eszközt, ami a 3G hálózatból csinál nekünk drótnélküli netet a zsebünkbe. Pl. innen: Telecomsquare, JCR. Ennek további előnye, hogy a neten át tudunk üzeneteket küldeni egymásnak, hazachatelni, vagyis elkerülhetők vele a telefonálás költségei. Ha nincs hozzávaló eszközünk, bérelhetünk telefont is, itt van még több infó. Ezen az oldalon pedig egy nem túl megbízható listát találunk a Japánban fellelhető wifi hotspotokról. Nem mind szabad, és a hotelekbe se mehetünk be bárhol. További lehetőség még a Boingo wifihálózatára előfizetni, ez világszerte van, és sok helyen feljött, de nem próbáltam.

WC, kuka

A japán vécék tipikusan két végletet jelentenek, az egyik a gépesített, melegített ülőkével és bidével felszerelt csoda, a másik a földön guggolós változat, mindkettő gyakori. Utóbbi főleg parkokban, pályaudvarokon fordul elő, metrókban is szokott lenni, de sokszor a Western verzióval együtt. Az ajtón jelzi a kis csésze vagy tálka ikon, hogy melyik. A profi vécék maguktól kamu lehúzás-hangot adnak ki a valódi csobogás elfedésére, ami a helyieket zavarba hozza, lehet kapni kulcstartón hordható vécézenét is a csurgatásfóbiásoknak. A hotelekben csak angolvécével találkoztam, de volt, hogy rávitt a szükség a másik használatára. Ezt szemből kell igénybe venni, és nekem megnyugtatóbb volt a teljes nadrágszár eltávolítása. Előnye, hogy – ha ügyesek vagyunk – nem érünk hozzá a felülethez, hátránya minden más. Papír általában mindenütt van, de mást ne dobjunk bele. A lehúzó megtalálása nem mindig egyértelmű, van, hogy csak gomb, oldalt, vagy akárhol, és van, ahol a tenyerünkkkel kell betakarni egy infrát, vagy automata. Szappan a forgalmasabb, publikus helyeken (pályaudvar, park) nem szokott lenni, a kézszárító sem mindenütt adott, a papírtörlő meg kimondottan ritka.

Erről jut eszembe, nagyon környezetvédők. A hotelekben több helyen van olyan extra szolgáltatás, hogy nem kérünk takarítást, hogy ne fogyjon az esőerdő. A hulladékgyűjtés is szinte mindig szelektív, viszont a leggyakoribb, hogy nincs. Az utcán nincsenek szemetesek, sehol, és ha rajtunkmaradt egy palack vagy zacskó, vagy már 3 órája a szánkban a rágó, de már nincs íze, ne is reménykedjünk, nem fogjuk tudni kidobni. Még a vasútállomáson sem. Női vécében esetleg van kis kuka (más célra), meg a szállodai szobánkban.

Étkezés

Fogyókúrázóknak előre szólok, hogy rengeteg látványpékség van, de a sütiken kívül is szépek az ételek, és mindenütt csokikat meg díszdobozos különlegességeket és tortát fognak látni. A japán konyha kedvelői, gondolom, megtalálják a számításukat, de a nagyobb városokban könnyen találunk olasz vagy német éttermet, pizzát stb. A kisboltok többsége éjjel-nappal nyitva, itt is finom péksütemények, dobozos ételek várnak, nem fogunk éhenhalni, és a nagyobb gyorséttermi láncok is sokfelé képviseltetik magukat (Subway, McDonalds, Burger King, KFC..). (Számomra) meglepő mód a kávé is jó volt sok helyen, bár a Starbucks drága, van Dunkin Donuts, Krispy Kreme (másik amerikai , fánkos lánc), és saját verzióik, pll. a Mister Donut (lásd krémes mackó). Szintén ajánlott kipróbálni a Mos Burgert, ahol frissen készült, jóízű hamburgert szolgálnak fel. Ha amerikai reggelit kérünk, a rántotta valamiért mindenütt folyósra készül, és van, ahol pálcikát adnak hozzá (szívószál többet érne:). Kajaárus a vonatokon is jár, a shinkansenen is kaphatunk vagy az állomáson bento boxokat, és rengeteg kávézólánc is üzemel. A snackekről majd külön értekezem. Ja, és borravaló nincs.

1. rész: közlekedés
3. rész: szállodák
4. rész: árak

Kategória: JAPÁN, Utazás | A közvetlen link.

Eddig 2 hozzászólás érkezett

  1. Komavary szerint:

    Aprópénz: nekem is eltartott egy ideig, mire rájöttem, pontosan hogy működik a dolog.

    A lényeg: ha te nem sietsz, akkor addig szöszmötölhetsz az apróval kb. bárhol, ameddig jól esik.

    Nem morognak rád, hogy mit tartod fel a sort, nem gyilkolnak le a pillantásukkal, mert apróban fizetsz.

    Elfogadják, hogyha mondjuk 547 jen a végösszeg, és te adsz egy ezrest, egy ötvenest meg két jent, hogy egy rakat aprópénz helyett egy ötszázast és egy ötjenest kapj vissza.

    Így elég gyorsan meg lehet szabadulni az aprótól, és nem szakad szét a pénztárca.

  2. 杏桃来春 szerint:

    Én az 1 és 5 jenest nem szeretem, mert csak vásárláskor tudok megszabadulni tőlük. Sajnos se a vonat/metrójegy automata, se a busz pénzbedobós kütyüje nem fogadja el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük