Keleti Szél <ázsiakult>

Ang Lee filmjeiben még egyszer sem csalódtam, így most is úgy ültem le megnézni az Étel, ital, férfi, nő c. művét, hogy garantált élményt vártam, és kaptam. Mindezt hatásvadász jelenetek, fordulatok, drámai aláfestőzene és egyéb trükkök nélkül, egy egyszerű, hétköznapi történet realista és mégis nagyon szívhezszóló bemutatásával. Ez az 1994-es, tajvani-amerikai filmje egy idősödő, özvegy szakács, és három felnőtt, eltérő temperamentumú lánya életét mutatja be, és mint sok más műve, ez is részben a régi és az új, az öregek és a fiatalok életmódjának különbözőségével is foglalkozik, vígjátéki elemekkel tűzdelve. A filmet BAFTA, Golden Globe és Oscar-díjra is jelölték.

Főszereplők: Sihung Lung, Yu-wen Wang, Chien-lien Wu, Kuei-mei Yang. A színészek többsége ismerős lehet a rendező korábbi The Wedding Banquet c. filmjéből.

Antoine Fuqua ismertebb filmei a Training Day, a Shooter vagy legutóbb a Brooklyn's Finest, nekem viszont a Chow Yun-Fattel forgatott Replacement Killers miatt ismerős a neve, utóbbi filmet nagyon szeretem. Most úgy került a képbe az amerikai rendező, hogy egy 200 millió jüanos (=30 millió dollár) filmet készül csinálni egy Tang Dinasztia korabeli, császári szerető, Yang Guifei életéről. A kínai nyelvű, történelmi film felvételére már két éve készülnek, most lett kész a forgatókönyv, és idén kezdik a forgatást Kínában, megjelenés pedig jövőre várható. Címe még nincs.

Norvég erdő (2010) japán dráma, Haruki Murakami regénye nyomán rendezte Anh Hung Tran. (A cannes-i nyertes és zsűritag vitenámi rendező korábbi filmjei: Cyclo, A zöld papaja illata, I Come with the Rain..) Főszereplők: Ken'ichi Matsuyama, Rinko Kikuchi, Kiko Mizuhara, Tetsuji Tamayama. Operatőr: Mark Lee Ping Bin. Zene: Jonny Greenwood. A filmet az őszi, Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol Arany Oroszlánra is jelölték.

Tegnap volt egy éve, hogy NY-ba jöttünk, rengeteg minden történt ezalatt, amiből igen sok az ázsiai témájú dolog (kaja, hangszer, esemény), de voltak más újdonságok is, mint pl. az, hogy megszerettem a jazzt. S hogy még mandarin nyelven is élvezhetem, az már-már észbontó. Le Zhang koncertjén jártam szombaton, egy kis, manhatteni jazzbárban (Miles' Café), ami különben két helyen is üzemel, itt és Tokióban, részben japán tulajjal, sushival és hasonlók, meg Sapporo sört lehet inni.

Kicsit magas labda egy ilyen filmcím, amiből egy szótag elhagyásával oda juthatunk, hogy "Minden jó, ha vége.".. De azért ennyire nem rossz a film, és meglepő mód egész élvezetes, ahhoz képest, hogy egyébként mennyire bugyuta. Az idei, 2011-es, kínai újév alkalmából készült, hongkongi komédiáról van szó, melyet Chan Hing-ka és Janet Chun rendeztek, és már a hatodik a fenti címmel készült, kimondottan újévi vígjátékok sorában. Főszereplők: Donnie Yen, Louis Koo, Carina Lau, Raymond Wong, Cecilia Cheung, Chapman To, Lynn Hung, Yan Ni. Trailer.

Sammy híres sminkes, az állása miatt homoszexuálisnak tettei magát. Egy milliomos felesége, Dream, kap egy kozmetikai céget, amihez nem értvén szerződteti Sammyt. Donnie Yen egy másik sminkes, kozmetikus zsenit alakít, a filmben van egy pár gazdag ember meg kikent csajok, és a romantikus vonzalmaikon túl arról is szól a film, hogy a pénz nem minden. Van pár jópofa, Ip Man-es utalás, és Donnie kungfuzik a sminkecsettel, meg amúgy is jók a színészek, szóval, könnyed szórakozásnak oké.

Legjobb film: "Uncle Boonmee Who Can Recall His Past Lives," Thailand
Legjobb rendező: Lee Chang-dong, "Poetry"
Legjobb színész: Ha Jung-woo, "The Yellow Sea"
Legjobb színésznő: Xu Fan, "Aftershock"
Legjobb newcomer: Mark Chao, "Monga"
Legjobb mellékszereplő: Sammo Hung, "Ip Man 2"
Legjobb női mellékszerep: Yoon Yeo-jeong, "The Housemaid"
Legjobb forgatókönyv: Lee Chang-dong, "Poetry"
Legjobb fényképezés: Mark Lee, "Norwegian Wood"
Legjobb produkció terv: Yuji Hayashida, "13 Assassins"
Legjobb filmzene: Indian Ocean, "Peepli Live"
Legjobb vágás: Nam Na-young, "I Saw the Devil"
Legjobb képeffekt: Phil Jones, "Aftershock"
Legjobb kosztüm: William Chang, "Let the Bullets Fly"
Kiváló közreműködés az ázsiai filmekhez: Kim Dong-ho
Életműdíj: Raymond Chow

Spring Snow (2005, Japán) Yukio Mishima azonos című regényéből. A 2006-os Japan Academy Awardson kilenc nevezést is elért a mű, melyből sajnos egyet sem nyert meg. Rendezte: Isao Yukisada. Fsz: Satoshi Tsumabuki, Yuko Takeuchi, Sosuke Takaoka, Kyoko Kishida, Takaaki Enoki, Michiyo Okusu, Kenjiro Ishimaru. Zene: Taro Iwashiro.

Misima Jukio könyvei már régóta érdekeltek, izgalmas élettörténete, híre miatt is, és az sem hátrány, hogy a japán írót háromszor jelölték irodalmi Nobel-díjra. A magyar nyelven megjelent művei közül a Véres naplementét szereztem be annó, de elfelejtkeztem róla, míg a minap egy külhoni könyvkiárusításon két regénye is a kezembe akadt, és választanom kellett. Az egyik a fenti, Tavaszi hó című, a másik pedig a The Sound of the Waves (Hullámok sűrűjében), így végül úgy dönöttem, jobban járok, ha azt veszem meg, ami nincs meg filmen, a másikat pedig sürgősen berakom a lejátszóba. Jól döntöttem. (Bár az az igazság, eshetett volna fordítva is mindez, ugyanis a hullámos könyvét, eredeti címén: Shiosai, ötször is filmre vitték már.)

Yukai Rhapsody (2010, Japán). Gyerekrablós road movie. Rendező: Hideo Sakaki. Főszereplők: Katsunori Takahashi, Sho Aikawa, Eiichiro Funakoshi. Egy kisiskolás fiú elszökik otthonról, egy piti bűnüző pedig az életből szeretne, amikor összetalálkoznak, és a sors valamint egy nem túl etikus döntés hatására utóbbiból emberrabló válik. Kalandos, tanulságos útra indulnak, amelyet még az bonyolít, hogy a váltságdíjat kifizetni készülő apuka nem hétköznapi üzletember, hanem jakuzafőnök. Kedves, családi film. Előzetes..