Kotsuzumi

Kaptam egy ilyen babát, úgyhogy írok a dobjáról. Már csak azért is, mert amikor tavaly a japánokkal felléptünk, volt a bandában ilyen, és aztán a shamisen tanárnőnél tartott hálaadáskor kezembe is fogtam egyet, mivel ott hevert egy csomó hangszer. A lány, aki játszik rajta, megmutatta, hogy működik, és meglepett, mert elsőre nem is tűnt fel a madzagok funkciója. Azt hittem, csak valami kis dob, amit ütögetnek, és kész.

Kotsuzuminak hívják, vagy tsuzumi (cuzumi), és van ócuzumi is, ami nagy. Egyébként nem egyedi jelenség, a világ sok részén léteznek hasonló, homokóra alakú dobok, amelyeket madzagok fognak össze, és aminek a lényege, hogy ezek feszegetésével változik a hangmagasság. Ázsián kívül jellemzően Afrikában találni ilyesmit. Szét is lehet szerelni.. Egyébként ütni sem úgy kell, mint gondoltam, hanem így rálendül az ember ujja, tehát nem erőből, csak koppan. Ez az egyetlen, tradícionális, japán dob, amit kézzel ,és nem dobverővel vagy egyebekkel ütnek.

A test fából van, és mindkét végén található bőr membrán, ezekre van ráfűzve a kötél, ami általában narancssárga. Ami még érdekes, hogy a dob elülső felületét be kell nedvesíteni, amit egyszerűen benyálaznak. Gusztusosabb esetben csak rálehelnek, még szám közben is, mivel a hangminőséget a nedvesség jelentősen befolyásolja, beleértve a levegő páratartalmát is. A tsuzumit egyaránt használják a nó drámákban, kabuki zenében és népzenében is. Így szól:

A bejegyzés kategóriája: JAPÁN, ZENE
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük