Keleti Szél <ázsiakult>

Ettől leolvadt az agyamban a biztosíték, amikor megláttam. "Hot, sticky scene", hogy a (Cult-féle, 1985-ös) Raint idézzem, amelynek új változatában a japán énekesnő kedves akcentussal énekli, hogy "Híl kámsz dö léjn" :) A The Cult egyik, ha nem az abszolút kedvenc zenekarom, és erre kiderült, hogy az énekes, Ian Astbury csinált egy közös EP-t a japán sztóner-sludge-experimentál Borisszal. A BXI négy dalt tartalmaz, de van még egy live felvétel is, a The End, amit youtube-on találhatunk meg. Bejönnek nekem mostanában Astbury külső szereplései, sokkal jobban is, mint a Cult legutóbbi lemezei, amelyekben már kevés az új. Tetszett viszont az a pár szám, amiben pl. az Unkle lemezén énekel, mert nagyon jó hangja van, és Boriszékkal is remekül összejött a dolog. Jól illik hozzá ez az elborult, keményebb, hangulatos zene, és a Borison is sokat dob a remek ének.

Astbury még évekkel ezelőtt fedezte fel a japán bandát azok 2005-ös Pink c. albumába beleszeretvén, majd később, mikor találkoztak, egyértelművé vált, hogy valami közöset kell alkotniuk. Idén áprilisban, Tokióban vették fel a fenti kislemezt, öt nap alatt. Három dalt írtak az albumra, negyedikként a Boris választotta a Cult: Rain c. számát feldolgozásra, melyben gitárosuk, Wata énekel. Persze, azért azt hozzá kell tenni, hogy talán a Boris-rajongók jobban járnak a lemezzel, mint a Cultosok, hiszen az ő zenéjüket kell jobban szokni. :) Így  el tudom képzelni, hogy a kevésbé széles zenei befogadókészséggel rendelkezők nem tudják annyira értékelni, vagy esetleg mást várnak. Bár némi zajrockos beütést leszámítva  könnyen hallgatható a lemez,  nincsenek rajta 20 perces számok, különben meg egyszerűen remek. Kicsit pszichedelikus, néhol kemény, dark, mindenből a legjobb. Állítólag lesz még folytatás is. (A hivatalos megjelenés dátuma aug. 17., de itunesra már korábban felkerült, 4 dollár.)