My Darling is a Foreigner
Nem gondoltam volna, hogy az első, japán manga, amit olvasok, egy magyar származású külföldiről fog szólni, és ráadásul ipad applikáció formátumban kerül elém.. Így alakult, ez a könyv már régóta érdekelt, amióta a megfilmesítéséről hallottam. Most pedig lehetőségem lett egy ilyen kényelmes verziót, egy gombnyomással megszerezni, úgyhogy menten el is olvastam, nem hosszú, kb. 170 oldal. A kezdő mangaolvasók egy apró, buta hibájába egyből sikerült beleesnem, amit a formátum némileg súlyosbított... A bevezető és a címlap átlapozása után ugyanis a könyv végére értem, és nem volt tovább. Ha ez egy fizikai kiadvány (létezik print változata), akkor nyilván azonnal észreveszem, hogy a másik irányba vannak a lapok, de így eltelt pár másodperc is, mire leesett, hogy jobbról balra kell lapozni. :) Ez még a könnyebb dolog, a soronkénti jobbról balra olvasás kicsit nehezebb, de hamar megszokható.
Ettől függetlenül nem hiszem, hogy külön kategóriát kell majd nyitnom a mangáknak, nem fekszik nekem annyira ez a műfaj, túl lecsupaszított, nagyon kevés benne a körítés, a nüansz, vagy nagyon különlegesnek, profinak kell lenni, hogy valamit hozzáadjon még a szerző - vagy még inkább a rajzoló - a párbeszédek, a sztori folyásához. Lehet, tán csak ez a manga volt a kelleténél egyszerűbb, bár még így is érdekesnek találtam, ha nem is a stílusa, a kinézete vagy a (gyenge) humora miatt, hanem a téma okán. Nem-japán lévén kíváncsivá tesznek a külföldiek boldogulásáról, beilleszkedéséről szóló történetek, főleg, ha ilyen személyes vallomásról van szó, mint amit a szerzőnő írt. A szereplők valóságos emberek, főhősünk a mangát író és rajzoló Saori Oguri, könyvének témája pedig a későbbi férj, Tony László, aki egyébként a mű angol fordítója is. Az eredeti cím Daarin wa Gaikokujin, ennek a fordítása a mostani, angol cím: My Darling is a Foreigner, de a nyomtatott verziót korábban úgy adták ki, hogy Is He Turning Japanese?. A történetnek több folytatása is létezik, a házasságról, gyerekről és egyéb hétköznapokról Japánban, a filmet pedig idén áprilisban mutatták be, már dvd-n is kijött. Itt a trailer.
Tonynak annyira ne örüljünk azért, csak félig magyar (félig olasz, és egyébként is amerikai), és az eddig olvasottak alapján nem is beszéli a nyelvet, pedig sok másikat tud. A sztori sem túl személyes, bár valamennyit megtudhatunk a szereplők jelleméről, inkább a külföldiség, a két nyelv a téma - gaijinunk perfekt japán -, és kis, hétköznapi dolgok. Azt sem tudom igazán megítélni, mennyire fest valós képet az ilyen vegyesházasságok elfogadásának problémáiról, azt hiszem, ez helyenként és személyenként változó. A rajzok jók, az érzelmek bemutatása ügyes, de ebben sincs sok különlegesség, az egész végig olyan közepesnek tűnik. Még maga a program is, ami nem sokat tud azon kívül, hogy szép és lapozhaó, bár egy szimpatikus tulajdonsága van még: hogy kétnyelvű, és a japán szöveg külön ki-bekapcsolható rajta. Nyelvtanulásnak sem utolsó, tetszik, hogy megismerhettem belőle a különböző hangeffektek japán megfelelőit (lépések, robbanás, csattanás, pittyenés..). 6 dollárba került egyébként, amit mindenképp megért, és jóval olcsóbb, mint a nyomtatott könyv megrendelése (ha nem számítjuk hozzá az ipadet.:)
 

A filmet nemrég láttam dvd-n, de nagy csalódás volt. Kifejezetten unatkoztam, pedig olvastam pár kötetet a képregényből.
Nekem is az jött le Tóniról, hogy nem tud magyarul :(