Graphic Heroes, Magic Monsters

Utagawa Kuniyoshi: Mitsukuni Defies a Skeleton Specter (részlet) 1845-46.

Képtárban jártam. A new yorki Japan Society sokféle kultúrterületen igyekszik az országot promótálni, gazdag programmal, amelyek kedvezményes látogatásához épp begyűjtöttem egy tagságit is, így egyből beengedtek a galériába is ingyen, s megnéztem. Június elejéig láthatók Utagawa Kuniyoshi 19. századi fametszetei. Ezek valójában “nyomtatott” képek, fáról papírra, és annó már nagyüzemben készültek, némelyik a köznép számára is elérhető, egy-két tál rízsnyi  áron volt megvehető. (Persze, ma már jóval többet érnek.) A jól menő darabokból akár 8000 db. is készült, Kuniyoshi pedig elég népszerű volt.

Amikor megláttam a kiállítás fenti címét, és a képeket, arra gondoltam, valami mai művészről van szó, de nem, a tarka, fantáziával teli, kitalált és történelmi hősöket egyaránt ábrázoló alkotások már 150 évvel ezelőtt is kedveltek voltak, és nagy hatást gyakoroltak a ma élő manga és animeművészekre is. Ezekből állítottak ki százvalahányat. Meg kell mondjam, egy idő után kicsit untam  mert nagyon egy stílust képviseltek a képek, legyen rajtuk akár harcos, szellem, szörny, gésa, vagy táj, mind vad, erőteljes színekkel, sok részlettel rendelkezik, tarka, harsány. Olyan ez, amiből jobb egyet végignézni jó hosszan, mint százat. Ettől függetlenül látványosak és érdekesek, ami leginkább megfogott mégis, az a későbbi műveket előkészítő rajzolgatás, a grafikák. Mert ez nem print, hanem a mester keze nyoma, aki évszázadokkal ezelőtt valahol ott ült egy papírral, és firkálgatott. Meg ezek a színtelen képek megnyugtatóbbak a szemnek is :)

A fametszést egyébként már az ókorban is ismerték, főleg a kínaiak, később Európába is eljutott, így tudtak képeket sokszorosítani. Egy fahengerbe belevésik, aztán festék rá, és lenyomat. Egy-két művet leszámítva a japánok csak a 16. századtól kaptak rá, mi pedig jóval később. Kuniyoshi a 18.sz-i Utagawa iskolához tartozott, melynek alapítója, Toyoharu bizonyos technikákat, pl. a perspektíva ábrázolását, nyugatról vette át. A művészek nagy sikert értek el, és sokat alkottak, a ma fennmaradt ukiyo-e lenyomatok több, mint fele az “övék”. Ehhez az irányzathoz tartozott Hiroshige is, az ő nyugisabb tájképei közelebb állnak hozzám..

Bővebben a japán fametszetekről itt is olvashatunk. Tavaly többször is nyílt a témában kiállítás, hazai gyűjteményekből, úgyhogy előbb-utóbb remélem hírt adhatok egy újról.

Kategória: JAPÁN | A közvetlen link.

Eddig egy hozzászólás érkezett

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük