Gackt single-dömping
Már négy éve, hogy nem adott ki Gackt új lemezt, a Diabolos óta, azonban nem tűnt el, a kislemezeket ontja. 12-t adott ki azóta, 48 dallal (igaz, sok az azonos verzió). Legutóbb a Redemptionről írtam, jó rég, mert közben vártam az új lemezre, hiába. Viszont 10 éves szólókarrierje alkalmából jól belehúzott a nyáron, egymás után, heti rendszerességgel négy singlet is kidobott, a "10 Year Anniversary Countdown" keretében. Ezek: Koakuma Heaven, Faraway, Lost Angels, Flower. Mostanában a Kamen Rider filmsorozat zenéjébe folyt bele, részint, mert szerepel is színészként. Elsőként a nyitó számot adta ki, Journey through the Decade címmel, majd egy főcímdalt, The Next Decade. A sok "decade" onnét van, hogy a sorozat 2009-es, Kamen Rider Decade részéről van szó. Szintén ennek egy filmjéhez készülő dalból ad ki újabb single-t majd január elsején Stay the Decade Alive címmel, azonban addig még két másik is jön decemberben, a Reborn és a Zan. Ez már lassan 60 dal, összedobhatna már egy rendes lemezt is belőlük. Nade, akkor hallgassuk, ami már megvan. Illetve nézzük:
Redemption - No ni Saku.. - Jesus PV - Ghost - Blue Lagoon
Próbálom időrendben. A Redemption után jött 2006. márciusában a Love Letter két dallal. A címadó egy líra, a másik a vad, rockos Dybbuk a régebbi, Crescent albumról. Ezek a Mobile Suit Z Gundam filmben szerepeltek. A 2007. februári No ni Saku Hana no Youni-t nem bírtam végighallgatni, nagyon lassú és unalmas, és egy szám van rajta ötször. Ezt követte nyáron a Returner két korábbi dal koncertfelvételével, majd szünet. 2008. decemberében jött ki a Jesus, amin a címadó mellett a Sayonara c. dal van, plusz mindkettő instrumentális változata. Ez már elég bejövős, jó rockos lett, mármint az első szám, a másik pedig szép, lassú, hegedűszólóval, ám ez is egy régi dal. Idén januárban jött a Ghost, amely a Terminator: The Sarah Connor Chronicles japán verziójának zenéje, innét van az egyik videó témája is. Kemény, elektronikus-rockos dal. Mellette szerepel a Blue Lagoon, ami kivételesen nem próbál a nyál oldalról balanszírozni, bár lassabb szám, szintén kemény, hangulatos, talán ez tetszik eddig a legjobban.
Journey through.. - Next Decade - Lost Angels live - Suddenly live - Flower
2009. márciusában jelent meg a Journey through the Decade (ez Gackt 30. kislemeze), a másik Kamen Rideres single pedig augusztusban. Négy ill. három verzióban van rajtuk a címadó dal, ezek hangulatosabbak, lévén filmzene. Az első hard rockos, gitáros szám, tetszik, van egy remek remixje és egy szimfonikus változata is, a The Next Decade hasonló, de sablonosabb, ehhez is van klasszikus zenekari verzió. Aztán még négy kislemez van a tarsolyban, ezek jöttek sorban júni 10-től hetente. A Koakuma Heaven gyors, dance-es szám, elég sok vocoderrel, így nem igazán érvényesül az énekhang. Elég tucatmű, a párja, a My Father's Day már jobb, rockos, de szintén feledhető. A Faraway-en is inkább a másik, az Oblivious a jó, amelyeknek a korábbiakhoz hasonlóan szerepel a hangszeres változatuk is a lemezen. A Lost Angelsen a megszokottnál több, három dal is szerepel 2-2 verzióban. A címadó egész érdekes, epikus, vonósokkal kísért, néhol lassú, máskor zúzós szám, aztán egy gyorsabb rockos jön, a No Reason, és a legjobb a harmadik dal, a Suddenly. Sejtelmesebb, hangulatos, dallamos. Végül a Flower, oldalán az In Flames-szel. Na, vajon melyik tetszett jobban? :)
