2009-10-23 15:21 |
458 olvasó
40 évvel ezelőtt a japán Shōnen Sunday magazin egy képsorozatot közölt "Computopia" címmel, amely azt próbálta elképzelni, milyen lesz a jövő robotokkal. Az illusztrációkon látható dolgok egy része talán valóra is vált, mindenesetre aki esetleg már élt akkoriban, elmesélhetné, hogyan látta a számítástechnika jövőjét '69-ben :)
Az első képen a robotok iskolai alkalmazása látható, a gyerekek a számítógépes képernyőre írják a választ, aki téved vagy rosszalkodik, azt meg fejbekólintják. A második kép nem is a mát, hanem a 20 évvel ezelőtti jövő kompúterizált háztartását próbálta bemutatni, van rajta falméretű képernyő újsággal, automata légkondi, robotporszívó és videó chat (utóbbi nem nagy szám, már Fritz Lang 1927-es, Metropolis c. némafilmjében is szerepelt az ötlet). A harmadik képen egy szintén valóra vált elképzelést, egy robotok által végzett műtétet láthatunk.
[képek via Giz via Pink Tentacle]
Vajon, ha az akkori tippek így bejöttek, azt jelenti-e, hogy a mai elképzelések is megvalósulnak? Nem mind lenne jó... Főleg animék jutnak eszembe. Pl. ott volt a Paprika, amelyben a tudósok az álmainkat tudták kivetíteni, hogy a pszichológus lássa, és bele tudjon menni, ám a két világ közti határ kezdett elmosódni. A Resident Evilben bioterror-támadás és zombik jönnek. A környezeti pusztulást vízionáló sztorikat megszámolni sem lehet, visszatérő téma Miyazakinál is (Nauszika pl.) Egy másik sokat szereplő fantázia az androidokkal való együttélés, ami nemcsak a mai, japán filmekben jön elő, ott volt anno pl. a Szárnyas fejvadász.
Könnyű elképzelni a dolgot, ma már elég gyorsan fejlődnek a robotemberek, van olyan is - visszatérve az első képhez -, amelyik tanárnéniként funkcionál. Ez persze, sok problémával járhat. Az Appleseed biorobotokkal teli, idilli civilizációját politikai érdekek törik szét, a Vexille 2077-beli Japánjában pedig nem árulhatom el, hogy mi a gond :) De vannak benne fejlett, harci robotok is, nanotechnológia, illetve exoskeleton a katonákon (ami már létezik). A Sky Crawlers örökéletű gépemberei háborús játékban szereplők, és meghalni szeretnének, az Ergo Proxy világégés utáni, utópisztikus kupolavárosában pedig öntudatra vágynak a robotok, míg az emberek a túlélésre. Ebben a filmben is képes már a technika egy apró részből létrehozni egy teljes lényt, kicsit hasonlóan, ahogy az Ötödik elem elején is Milla Jovovichot legyártották. Úgy tűnik tehát, a jövő robotjai emberi testrészeket vagy embereket fognak helyettesíteni, vagy majd lönek ránk.
Az Imagination Stage produkciói Hiroaki Omote spirituális ihletettségére épülnek. Az általa képviselt Modern Kagura (istennek ajánlott hagyományos zene) alapja a generációkon keresztül öröklődő Shinto zene. A nyolc jelenetből álló előadás első négy jelenete a teremtésről szól, ez a spirituális világ, az emberi számára szinte láthatatlan. Az utolsó négy jelenetben annak lehetünk tanúi, ahogy isten teremtményei, az emberek, a dolgok, a testek és lelkek élettel telnek meg. Ez a valóságos világ. Japánban a 4-es szám az erőt szimbolizálja, míg a nyolcas az univerzum végtelenségére utal és egy nagyon szerencsés szám is egyben. Minden akkor kezdődik, mikor a négyes találkozik egy másik négyessel és nyolc lesz belőle. Az előadás magyar táncosokkal készülő koprodukció.
