Ip Man

Ip Man (más írással Yip Man) a címszereplő wing chun mester életéről szóló, hongkongi film, decemberben mutatták be. Wilson Yip rendezte Donnie Yen főszereplésével, a páros már jó pár sikeres filmben dolgozott együtt (SPL, DTG, Flash Point), további szereplők: Simon Yam, Lam Ka-Tung, Hiroyuki Ikeuchi. A harci jelenetek megalkotásával Sammo Hungot bízták meg, mivel ő már többször is ügyesen vászonra vitte ezt, a mozi szempontból nem annyira látványos kungfu stílust (Warriors Two, The Prodigal Son filmekben), és vele készítette a fenti duó az S.P.L.-t is. A zenét Kenji Kawai írta. A film jól szerepelt a mozikban, a magas bevételek hatására már a folytatásáról beszélnek. Hivatalos site, trailer.

Ip Man leginkább arról nevezetes, hogy Bruce Lee mestere volt, eddig azonban a történet nem jut el, fiatalabb éveit mutatják be. (Ez egy megnyugtató szempont volt annyiból, hogy még a legizgalmasabb jeleneteknél is tudjuk, a főhős nem fog meghalni:) Arról is híres, hogy elsőként tanította nyilvánosan a Wing Chun stílust, amit a legendák szerint egy nő fejlesztett ki, és főleg gyors, rövid kézmozdulatok, ütések vannak benne, szóval nem egy szaltózós-repkedős dolog. A mester életét olyan huszon-harcmincéves korától követhetjük, már van felesége és fia, és Foshanban él (ez Kína dél-keleti részén van, Hongkonghoz viszonylag közel). A városkában van egy Dojo utca, ahol már sok más mester tart fent kungfuiskolát üzletszerűen. Ip Man gazdag családból származott, jómódú, nagy házban él, néha egy-két kihívója akad, akiket persze, legyőz. Ezután a sztori főleg 1930-40 közt zajlik, a kínai-japán háború, illetve a japán megszállás idején, és erősen nacionalista felhangokkal van tele. A japánokat - a kötelező kivétellel: becsületes harcművész - egyoldalúan gonosz, erőszakos népnek állítják be, és a hősies, kínai összefogást hírdetik. Ez ott és akkor lehet, hogy így volt, ám a tálalás egyértelműen mutatja, hogy még ma is ez a felállás. A gyűlölt japánok végső kapitulációját pedig szinte saját győzelmükként mesélik el a sztori végének szöveges összefoglalójában, pedig nem sok közük volt hozzá. Ez kissé zavaró.

A lényeg azért rendben volt, Donnie Yen szimpatikus, jól formálja a karaktert (bár az nem tűnt túl bonyolultnak), és persze, remekül verekszik is. Nagyon jó a koreográfia, sikerült meggyőzően és látványosan bemutatni ezt a harcmodort. A többi szereplő is jó, a japán ellenfél karaktere és más mellékszereplők is érdekesek, nem unalmas a film, bár elég egyszerű a történet. Megírásához sok kutatást is végeztek egyébként, melyekhez Ip Man legidősebb fia konzultált. Óhatatlan az összehasonlítás a Fearlesszel, amiben szintén egy ismert akciósztár (Jet Li) játszik egy legendás, kínai mestert, aki aztán szintúgy a becsületes és a korrupt japánokkal szemben védi a hazát. Nem olyan jó. A Fearlessben valahogy jobban sikerült minden, kalandosabb a sztori, látványosabb a harc, jobb a hangulat. Tehát ahhoz hasonlót ne vájunk, de azért feltétlenül nézzük meg.


 

Még mindig a film hatása alatt vagyok. Nagyon jó lett és várom a folytatást :).