Keleti Szél <ázsiakult>

Wa Pei (2008) kínai fantasy, akciódráma. Rendezte: Gordon Chan (A medál, Beast Cops, Fist of Legend), főszereplők: Donnie Yen, Chen Kun, Zhao Wei, Zhou Xun, Sun Li. Egy hónapja mutatták be a filmet. Mint sok más, ez is a Chinese Ghost Stories (Szellemharcosok) címmel filmre vitt, régi regénygyűjtemény egy történetén alapszik. Az eredetit - Strange Tales of Lhiaozai / Liaozhai furcsa történetei - Pu Songling írta a Quing Dinasztia idején, és mintegy 500 természetfeletti sztorit tartalmazott. Ebből készült egy Painted Skin c. film már 1993-ban is King Hu rendezésében (fsz: Sammo Hung). Po Songling elbeszéléseiből magyarul is olvashatunk egy kötetre valót (letölthetők).

imdb - hivatalos - trailer - MV

Wang Sheng tábornok (Chen Kun) csapatával banditákat támad meg a sivatagban, és egy fiatal, gyönyörű nőt is kiszabadítanak. Hazaviszi az ismeretlen hölgyet, aki a háznál marad, pedig a tábornoknak van egy szép, szerető felesége is. Xiao Wei (Zhou Xun) szépsége és bája mindenkit elbűvöl, de gyanús is, főleg, miután érkezését követően gyilkosságok sora történik a városban, az áldozatok szívét tépi ki egy ismeretlen. A nő közben beleszeretett megmentőjébe, és próbálja elcsábítani. Az aggódó feleség egy régi baráthoz, rajongójához fordul segítségért, akit Donnie Yen játszik, hogy derítse ki, mi folyik. Ő még mindig szerelmes a nejbe, de a feladatért kapott pénzesbuksza is jól jön, főleg, hogy épp egy hozzá hasonlóan pénztelen vándorral ült le az étteremben. Utóbbi is nő, de a harcosabb fajtából, démonvadász. Együtt indulnak körülnézni, és nem is kell sokat várniuk...

Úgy tűnik, Donnie Yen mer kockáztatni, amikor elvállal olyan szerepeket, amelyek nem kimondottan vagy csakis harcművész képességeiről szólnak. A The Empress And The Warriors egy ilyen melléfogása volt, ez a film pedig egy nyertes választás. A sztori és az előzetesek alapján bárhogy elsülhetett volna, de jól sikerült, és mivel nincs is olyan sok akciójelenet benne (és ott is sok a röpködés, ahogy szellemtörténetekhez illik), most megcsillogtathatta színészi képességeit. Ez főleg a remek, fordulatos történetnek, és a kellően összetett karaktereknek volt köszönhető, bár látványos volt egy-két harc, és a szereplők meg a díszlet is szemrevalók, mégis leginkább az izgalmas sztori köti le a nézőt. A zene is jól passzolt a jelenetekhez, megadta a kellő hangulatot. A történethez illően, persze, sok drótos, röpködős, természetfeletti mozgás volt, szokás szerint főleg a háztetőkön, viszont a kardozós, verekedős jelenetek is jók voltak, nem hagyatkoztak teljesen a trükkökre. A vége talán érzelgős, melodramatikus lehet néhányaknak, szerintem jó volt így, és különösen azért is, mert sokféleképpen történhetett volna, maradt annyi misztikum és bizonytalanság, hogy érdemes legyen kivárni. Mindenképp ajánlom.