Japán szerencseistenek


http://www.onmarkproductions.com/html/seven.shtml

A 7 már önmagában is szerencsés szám, de a japánok rendeltek hozzá hét szerencseistent (shichifukujin) is. Ezek a mitológikus figurák gyakran díszitik együtt, vagy téma szerint külön-külön illetve párban egy adott hely – lakás, üzlet, bár – falát vagy polcait. Bár még nincs itt az év vége, jó, ha felkészülünk, mivel Szilveszterkor hajóra szállnak, és január 2-án, ha a párnánk alá tesszük a képüket, egész évre biztosíthatjuk a szerencsénket, ha szépet álmodunk. A csoportot a 17. században dobták össze különféle keleti istenségekből, a halászoké, Ebisu, az egyetlen japán köztük, a sintó hagyományokból származik. Három hindu istenséget Indiából importáltak (Daikokuten, Bishamonten, Benzaiten), és hármat a kínai taoista tradíciókból (Hotei, Juroujin, Fukurokuju). Japánban mindenesetre már együtt utazgatnak egy kincses hajón, és úgy osztogatják a boldogságot, szerencsét.  A "hagyományos" istenségeknél sokkal komplexebbek, többféle tulajdonság és babona köthető hozzájuk, aminek valószínűleg az az oka, hogy valós – vagy legalábbis mondabeli – személyekre, összetett karakterekre vezethetők vissza.

Nézzük őket egyenként:

 Ebisu a halászok és kereskedők istene. Egy horgászbot és hal van a kezében, jellemzője az őszinteség, szorgalom és a tisztességes bizniszelés is neki tulajdonítható. A hét istenség közül ő az egyedüli japán, de azt is mondják, hogy a következő isten, Daikoku fia. Mindketten kapcsolatba hozhatóak az üzleti sikerrel, az olvasottak alapján Ebisu inkább a siker, míg Daikoku az anyagi részével. Ebisu előkelő ruházatban, bőséges lakomát szimbolizáló, nagy hallal jár, és mosolyog. Sikerben részesülhetünk általa a választott hivatásunkban.

Daikoku elsősorban a gazdagság, a jólét és az "öt gabona" istene. Indiából származik, a sintó hagyományok aratásistenével a 9. században mosódott össze. Kövérkés, mosolyog, és ő is előkelő ruhákban jár. Egy arany kalapácsot és egy nagy zsákot hord, utóbbi minden jóval tele. Szerencsét – vagy inkább pénzt – hoz a farmerek, molnárok, iparosok melett a bankárok, üzletemberek számára. Boltokban gyakran Ebisu társaságában látható. Ha kapni szeretnénk a gazdagságából, dözsöljük a szobrai fejét vagy vállát.

Benzaiten (Benten) az egyetlen nő a hétből, a tudás, művészetek, irodalom, szépség és legfőképpen a zene istennője, kezében egy lanttal. Az indiai Sarasvati istennőtől ered, aki szintén a zenét képviseli. Sokszor fehér kígyók társaságában ábrázolják, és féltékenynek ismerik. Szerencsét hoz a művészetek képviselőinek, táncosoknak és a szerencsejátékosoknak is.

Hotei a jólét, jó egészség pocakos istene, a kínai Nevető Buddha. Úgy tartják, valós személy volt, kopasz, mosolygós, és egy soha ki nem fogyó, étellel teli zsák van nála. Népszerűséget, boldogságot és elégedettséget osztogat. Lehet még nála legyező, gyerekek is ülnek a lábánál, mert őket is védelmezi, valamint a jósok és a pincérek patrónusa is. Egyike a két istennek, akiket simogatni szokás (mármint a szobraikat), Hotei pocakját kell megdörgölnünk, hogy jusson a szerencséjéből.

Fukurokuju a boldogság, gazdagság és hosszú élet istene meg a bölcsességé. Egy régi, kínai mondából érkezett, és állítólag csodatévő remete volt. Nagy feje és szemei vannak, hosszú, fehér szakálla, az ősi, kínai tudósokra jellemző öltözéket visel, és imád sakkozni. Testalkata igen hasonló Jurojinéhoz, mindkettőjüket kíséri néha egy-egy őz. A kezében egy tekercs van, a világ összes tudásával, néha teknős is van mellett (=hosszú élet). A sakkozók mellett az órások és az atléták is neki hódolnak.

Jurojin elsősorban a hosszú élet taoista istene, de a bölcsességé is. Külsőre Fukurokujuhoz hasonlít, sőt, egyesek szerint ugyanabban a testben élnek. Ő is idős, hosszú, fehér szakálla van. Egy szent bot van nála, hozzácsatolva egy tekercs, amelyben a hosszú élet titka olvasható. Egy piásüveget is hord magával, nagyon szereti a szakét és állítólag a nőket is (hosszú élet titka?:). A tanárok, tudósok, professzorok istene.

Bishamonten a harcosok és a méltóság istene, indiai eredetije Viasravana volt, egy buddhista misszionárius. Harcosságát sokszor félreértik, mivel inkább önvédelemből van nála fegyver, páncélt és sisakot visel, és lándzsája van. Ezek inkább azt jelképezik, ahogyan a hitét védi, és hogy távoltartja velük a gonoszt. Sűrű szakálla van, erős, magas alkat, és a másik kezében néha egy kincset jelentő tornyot (pagodát) fog. Jószerencsét, gazdagságot, boldogságot és igazságosságot hoz, és a méltóságot, tartást jelképezi, valamint a vallásos hit örzője. Istene az orvosoknak, papoknak és katonáknak egyaránt.

Kategória: JAPÁN, WEB | A közvetlen link.

Eddig 6 hozzászólás érkezett

  1. 72212 szerint:

    kicsiny gyermekkoromból származó, családi szállóige: “Fukorokodzsu, Fukorokodzsu, hová feküdjek, az ágyba, vagy a katlanba?”

    egy japán meséskönyvből való, talán “Az eladott álom” a címe; de erre nem esküdnék meg

    aki kérdezte, gonosz banya volt, a babajaga japán megfelelője – persze, erre sem emlékszem pontosan:/

  2. asiafan szerint:

    aahh ezek a gyerekmondókák tizsta gázosak :)

  3. Eva szerint:

    en inkabb azt sajnalom, hogy elobb utobb minden magyar gyerek elobb fogja ismerni ezeket az “isteneket”, mint a magyarok het vezeret… a Miss World is pont erre utal…elozonli nemsokara Europat egy idegen kultura, holott a sajatunkat is alig ismerjuk…

  4. asiafan szerint:

    mire utal a miss world?!?? 58x rendezték meg, és eddig még minden évben külföldi lány nyerte, de nem azért, hogy elnyomják a magyar kultúrát, lol… Az előző években cseh, izlandi és perui nyertesek voltak, arra mi az elmélet? És mutass nekem gyerekeket, akik ismerik a fentit.. még én is csak most olvastam róluk.

  5. Eva szerint:

    A magyar kulturat nem csak az azsiai nyomja el… es nem a miss world valasztas ellen akarok tiltakozni(ott sajnos nem a magyar lanyok legjava vonul fel, de ezt most hagyjuk)…
    Mivel tudjuk h jovore a kinai olimpia, gazdasagi boom van naluk, es Dunat lehet rekeszteni az ocsmany, xarminosegu termekeikkel, es elobb kapnak allampolgarsagot, mint az erdelyi magyarok… eleg szuk latokoru aki ezt nem latja, mire megy ki itt a jatek.
    En igazan orulok, hogy van ez a magyar nyelvu honlap, szeretem is, es jo h a keleti kulturakrol szol, sok ajanlott filmet meg is keresek, es a vegsokig tisztelem, mert erteket kozvetitenek.
    Az a baj, h feltem a sajat kulturamat ezektol, mert ozonlik, /es nem csak ez/, es mivel mindenki arra a fogekonyabb amit “jobban nyomnak neki”, elobb utobb elfelejtenek magyarul is beszelni. Tisztelet a kivetelnek.

  6. asiafan szerint:

    Ennyi erővel félhetnél a mikiegértől is már 80 éve, na, meg a másfél évszázadnyi török megszállás alatt képzelheted, mi volt.. A világtörténelem során mindig voltak olyan népek, amelyek létszámuk vagy haderejük, politikai hatalmuk miatt nagy befolyással bírtak, és mi sosem voltunk ezek közt, na, bumm. Mind emberek vagyunk, aki ezt elfelejti, attól kell félni igazán, bármilyen színű is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük