Keleti Szél <ázsiakult>

http://www.myspace.com/gothikatokyo

http://www.imdb.com/title/tt0897287
http://www.bloodbrothersthemovie.com/

Tian tang kou (2007), kínai-tajvani-hongkongi filmdráma (mandarin nyelven). Rendezte: Alexi Tan. Producer: John Woo, Terence Chang. Fsz: Liu Ye, Daniel Wu, Chang Chen, Shu Qi, Tony Yang, Sun Honglei. Operatőr: Michael Taburiaux. Zene: Daniel Benardinelli.

John Woo visszatérése Ázsiába, mondhatnánk, bár csak a produceri poszton szerepel, azért a film hordozza a rá jellemező vonásokat, tipikus, elegáns, öltönyös-lövöldözős férfidráma. A vértestvérek, ahogy illik, vérben úsznak majd, miután három vidéki srác Shanghaiba megy, hogy szerencsét próbáljon. Hung (Wu), Kang (Ye) és Hu (Yang) itt ismeri meg Markot (Chen) a Paradise étteremben, amelynek Boss Hong (Honglei) a főnöke, és ahol Lulu (Shu Qi) a táncosnő, aki persze, többek szívét is rabul ejti. Sőt, mint lenni szokott, végül miatta alakul ki a balhé...

A történetet állítólag John Woo: Bullet in the Head (Golyó a fejbe) c. filmje inspirálta, bár inkább csak a három gengszterré váló barát kapcsolatának alakulása mutat vele hasonlóságot.

A filmkészítés úgy indult, hogy a két producer látta Tan első, rövid filmjét (Double Blade), és szóltak neki, hogy csinálhatna egy teljes hosszúságú filmet is. Tan ekkor megírta a forgatókönyvet (angolul, mivel a tengerentúlon nevelkedett), amelyet aztán lefordítottak. A film az 1930-as években játszódik, és a történet helyszínén, vagyis Shanghaiban forgatták. A kor hangulatát nagyon jól sikerült visszaadni a díszletek, ruhák és persze, a színészek segítségével. A harcokat a hongkongi veterán, Philip Kwok koreaografálta, aki többek közt a Hard Boild akcióiért is felelt (és játszott is a filmben). A szereplőgárda pazar, a tőlük elvárható színvonalat hozzák, bár Shu Qi - mint mindig, most is - szörnyen irritáló. Daniel Wu elég meggyőző a főszerepben. A zene is jól passzol a város bűnözéssel teli, sötét, esős, dekadens hangulatához. Úgyhogy akik John Woo-stílusú filmet várnak, nem fognak csalódni, bár galamberegetés nincs benne...

A film augusztus 16-án debütált Kínában, és a Velencei Filmfesztivál záródarabja lesz szeptember 8-án.

trailer: http://www.youtube.com/watch?v=BJJ6RgdnUk4

• Ghibli animék, kettő már megjelent: a Laputa és a Nauszika.
• Megjelent a Paprika dvd-n és blu-rayen is.
• Kijött két DVD-nyi Hello Kitty (nem is tudtam, hogy létezik rajzfilm).

Várható újdonságok:

• Díszdobozos Versus és az Azumi 2 (aug. 30. szept.20.)
• Kim Ki-duk: Idő (Time) szept. 25.
• meg ezek is majd egyszer (ősz?)

Az évente megrendezett Moziünnep alkalmával minden hazai mozi megnyitja kapuját, és kedvezményes, maximum 360 Ft-os áron kínálja a jegyeket. Idén augusztus 30. és szeptember 2. közt ülhetünk be mintegy 200 filmre, amelyek közt premierek és a vászonra újból visszakerült alkotások egyaránt találhatók.

S hogy lássuk, tényleg ünnep lesz, a kínálatban ázsiai filmek is vannak, pl. Akira, 2046, Tibetben a lélek, Bin-Jip, Eros, Huncut felhőcske, Oldboy, Szamszára, Tavasz nyár ősz tél, Virágok völgye és egy premier előtti film: az Exiled. Ezt Száműzöttek címen vetítik, és esténként 7 és 9 órakor látható a Toldi moziban. Ajánló.

Kazuaki Kiriya filmrendező jól eltűnt, miután oly' nagy sikerrel debütált a Casshern c. filmjével, de hamarosan újra láthatunk tőle valamit. A rendező, aki a Casshern előtt videoklipeket csinált, a nevezett filmnek pedig operatőre, írója, vágója is volt egyben, következő művében is mindenes lesz, a fentieken túl még producerként is megjelenik. A 2009-re várható Goemon c. akciódrámát most kezdték el forgatni, és várhatóan novemberre lesznek kész a felvételek. Az ezt követő egy éves utómunka pedig azt sejteti, hogy ismét jó sok számítógépes grafikát is láthatunk majd. Sokat még nem tudni a filmről, de történelmi fantasy lesz, és néhány tipp (és a cím) alapján úgy tűnik, Ishikava Goemon történetéről fog szólni, aki Robin Hood japán, nindzsaverziója a 16. századból. A filmet a japán Shochiku és az amerikai Warner Bros. forgalmazza majd.

Kiriya egyébként idén tavasszal elvált Utada Hikarutól.

http://www.imdb.com/title/tt0499556

Amerikai akciófilm (2007), korábbi címe Rouge volt. Rendező: Philip G. Atwell F.sz.: Jet Li, Jason Statham, Devon Aoki, Ryo Ishibashi, Sung Kang, Kane Kosugi.

1-2-pontos filmre számítok, és az alacsonyra helyezett léc sem valami stabil. Linek jól áll az öltöny, de sajnos a Lethal Weapon 4-ből ismert sármos marconát nem tudja hozni, ezért csak remélni tudom, hogy az érzéketlen, kifejezéstelen bérgyilkos megszemélyesítése direkt van, és nem színészi képességeinek folyománya. A film és a sztori amerikaiasan bugyuta, de még annál is jobban, és sokat kell várni a hőn áhított akciókra is. A kiszámítható cselekmény és közhelyes párbeszédek tetejébe a japán nyelvű dialógusok (jakuzákról van szó) is borzalmasak, úgy tűnik, mintha még a japán szereplők sem beszélnék a nyelvet, de persze a "csúcs", amikor Jason Statham is belekezd... Na, nem, mintha Li angolja jobb lenne.

A történet (vagy éppen annak hiánya) elég lassan halad, már az első órában szükségem van egy extra adag kávéra. Az értelmetlen erőszak kifejezés is külön értelmet nyer (sic!:) azáltal, hogy különösebb logika nélkül mindenkit lemészárolnak, hacsak nem az a logikája, hogy tényleg mindenkit le kell mészárolni. Sajnos a képek, sem a zene (amiből kevés van) nem adnak semmiféle hangulatot hozzá, pedig videoklipes rendezőtől legalább ennyit várhatnánk. Az első képsorok tele voltak villódzó vágásokkal, alig lehetett látni, hogy ki kire lő. Atwellnek (aki egy-egy 50 Cent és Eminem klipet csinált) ez az első filmje, és őszintén szólva elképzelni sem tudom, hogy kaphatta meg ezt a munkát a CV-je alapján. Az a fajta, furcsa film ez, aminél már pont a nagy ritkán előforduló akciójeleneteket pörgetem át, mert annyira túl akarok lenni rajta, hogy az üldözés és verekedés időhúzásnak számít. Néhány idióta, drámai dialóguson még akár röhöghetünk is, de a legtöbb inkább kellemetlen mértékben szánalmas. 3/10.

filmrészletek itt:
http://www.blackfilm.com/20070810/features/war_c1.shtml
trailer: http://www.youtube.com/watch?v=-jHWhr-wyV8

(Szeptemberben már számíthatunk R5-ös ripre; hazai mozibemutató november 1.)

http://www.imdb.com/title/tt0293564
http://www.rushhourmovie.com/

Csúcsformában 3 (2007), amerikai akciókomédia.
Rendezte: Brett Ratner. Fsz: Jackie Chan, Chris Tucker.
Lee és Carter visszatért, bár éppen nincsenek jóban egymással valami nőügy miatt. Az események szerencsére elég hamar összehozzák őket. Az első filmhez hasonlóan ismét a kínai nagykövet kerül veszélybe, ám az annó elrabolt kislánya mára már felnőtt nő. A triádhoz vezető szálakat végül Párizsban kell elvarrniuk.

Azt hiszem, ezt a filmet nemcsak a helyszín (Párizs), de a humora is közelebb hozza Európához, vagy legalábbis Amerikától eltávolítja. A filmet lepontozó, fanyalgó kritikusok ugyanis szinte egytől-egyig azon rágtak be, hogy tele van rasszista poénokkal, amire sokkal érzékenyebbek egy olyan országban, ahol egy "túlsúlyos" ember perelhet, ha meghallja a dagadt szót, és úgy általában is kicsit túlreagálják a dolgot. Persze, az is lehet, hogy a rejtett politikai kritika se jön be mindenhol, ugyanis a filmbéli francia taxis az amerikaiakat erőszakos, a világot leigázó, a Közel-Keleten ok nélkül gyilkolászó huligánoknak állítja be, és a film ezt a képet nem is igyekszik kijavítani. Emellett megtudhatjuk, hogy a kínaiak alacsonyak, a feketék magasak, kosárlabdáznak, szóval olyan dolgok ezek, amin szerintem értelmes ember nem sértődik meg, főleg ha maguk az érintettek tálalják. Mondjuk nemcsak az amerikaiak voltak finnyásak, a filmet letiltották a kínai mozivásznakról, mert kedvezőtlen képet fest róluk (inkább a triádok miatt).

A moziban - gyér nézőközönség mellett is, mivel a többség a szinkronosra ült be - folyamatosan hallatszott a nevetés, a szóbeli és akciópoénokon, egyértelmű, hogy a film magával ragadta a közönséget, ahogy engem is. A verekedések Jackie-hez illően látványosak, és alkalmasint humorosak voltak, bár most mintha kevesebb lett volna a Chaplint idéző idétlenkedős pofozkodás, aminek én személy szerint örültem. A fő bunyók az Eiffel-torony tetején egy vasrács-szinten zajlottak, erről nem találtam még információt, hogy hogyan vették fel, de az ottani szélviszonyok miatt gondolom (remélem), hogy stúdióban (különben még így, utólag is tériszonyom lenne). Szerintem vicces karaktereket is találtak a filmhez, különösen a párizsi taxis (Yvan Attal) volt jó, akinek valami hihetetlenül francia feje van. De voltak gyengébb, közhelyes alakítások is, kiszámítható fordulatok bőven. De hát ez a film másról szól, sztorija szinte alig van. Remek hangeffektek kisérték a csihi-puhit, mindenképp moziban ajánlom megnézni a filmet, és a zenéje is jó volt.

Chris Tuckerre lehet talán haragudni, mert sokkal több pénzt markolt fel, mint Jackie, de amúgy ő is jót alakított. A többi színészt is fontos megemlíteni, hiszen nagy nevek bukkantak fel a vásznon. A főgonosz szerepében Hiroyuki Sanada (The Last Samurai, Promise). Az első részben elrabolt kislány felnőtt verziója Jingchu Zhang (őt a Jade Warrior és a Protégé főszerepében láthattuk pl.), a gonosz nő Youki Kudoh (Pumpkin az Egy gésa emlékirataiból), a nagykövet pedig a 24 sorozat utolsó szériájában hasonló szerepet játszó Tzi Ma volt. Aztán feltűnik a filmben a híres rendező, Roman Polanski is, aztán egy óriásnövésű, kínai kosárlabdázó, és a franciák is megpróbáltak mindenkit benyomni, pl. Gérard Depardieu lánya is kapott egy mellékszerepet. A filmet a Rush Hour 3-hoz illő elvárásokkal érdemes nézi, és semmiképp ne távozzunk a feliratok előtt, hiszen ekkor jönnek még a kivágott és elrontott jelenetek. Itt láthatjuk pl. azt az asztal-hátradobós mutatványt, amelynél Jackie eltörte a síp- és szegycsontját. Mint komédiáknál általában, a közönség véleménye várhatóan igen megosztott lesz, akik nem értik vagy értékelik a poénokat, azok hoppon maradnak, a többiek viszont egy másfél órás, pergős szórakozás élményét kapják.

Magyarországi bemutató: 2007. szeptember 20.

Nemcsak ritkasága, hanem tartalma miatt is kincs az A Blue Automobile (Aoi Kuruma) c. film zenéje, amelyet Keiichi Sokabe szerzett. A lemezt, úgy olvastam, ingyen osztogatták a film bemutatóján, kis példányszámban jelent meg, és (Japánban legalábbis) még megrendelhető a zeneszerző honlapjáról. Itt egyébként találunk egy mp3 mintát is:

http://www.sokabekeiichi.com/shop/r0014_aoi.html

Először azt hittem, a nagy kék kocka valami hiba az oldalon, lusták voltak beszkennelni a képet, de amikor az ebay-en is rábukkantam a lemezre, kiderült: ez valójában maga a cd borító, felirat nélkül. A dalok:

1.リチオとアケミ (Richio and Akemi)
2.愛のテーマ（離陸編）(Love Theme (Takeoff Compilation))
3,スロウモーション (Slow Motion)
4.世界の終わり (End Of The World)
5.ラブ・ストーリィ (Love Story)
6.オーロラ (Aurora)

Az angolul fellelhető információk hiánya ellenére a többiből úgy tűnik, hazájában eléggé ismert és foglalkoztatott zenészről van szó, sok válogatásalbumot szerkesztett, és sok sajátot adott ki. Van egy zenekara is, amellyel (mint énekes-gitáros) rendszeresen fellép. Nem mellékesen elég jól is néz ki:

http://smashingmag.com/tour/03tr/030930sokabe_keco.html

és egyébként pedig pont ma van a (36.) születésnapja, úgyhogy Happy Birthday, Keiichi!

Nade térjünk vissza a filmhez készült, bő félórás minialbumhoz. A film egy kihalt, de szép, göcsörtös ágú fákkal díszített, idilli tájképpel indul, amin épp, hogy csak észrevehető az egyik távoli ágon himbálózó alak.. A szinte költségvetés nélkül készült, amolyan independent dráma egy szőkített hajú DJ körül bonyolódik, és - bár még nem néztem végig - a művészieskedő, melankolikus hangulat uralja. Ez hallható a lemezen is, ami maga is kicsit indies, alternatív rock elemek keverednek benne elektronikus ritmusokkal, máskor akusztikus gitár szólót hallunk vagy éppen lounge zenét. Modern, egyéni, kellemes és nagyon hangulatos album, az egyik legjobb soundtrack, amit mostanában hallottam. A Ryuichi Hiroki rendezte Vibrator zenéje ugrik be róla, az is elég jó amúgy.