Love And Honor


http://www.imdb.com/title/tt0483578/
http://www.ichibun.jp/

Bushi No Ichibun (2006), japán dráma. Yoji Yamada szamurájtrilógiájának harmadik, záró fejezete a korábbiakhoz hasonló stílusú és témájú, és természetesen az előzőekhez (Twilight Samurai, Hidden Blade) hűen szintén mestermű. A regényíró (Shuhei Fujisawa) és a rendező személye a korábbiakkal azonos, és ebben a filmben sem láthatunk sok, fölösleges harcot. A becsületes és visszahúzódó szamuráj főhős csak különleges esetben ránt kardot, ám akkor jobb, ha nem vagyunk a közelében… Ahogy az első filmben Hiroyuki Sanada, a másodikban Masatoshi Nagase emelte a film fényét, úgy ebben a történetben is egy karizmatikus színész, Takuya Kimura játszik. Mellette még Rei Dant, Ken Ogatát, Takashi Sasanot láthatjuk.

A téma tehát ismét a régi: nehéz sorsú, egyszerű szamurájokat ismerhetünk meg, akiknek nem a hősi küzdelem vagy a történelem alakítása jutott oszályrészül, hanem egy kevésbé látványos, ám annál nehezebb élet. Kimura gyönyörű és szerelmes feleségével éli egyszerű, szegényes életét, és arról álmodik, hogy egy nap gyerekeket oktat majd egyéni módszerrel kardozni. Bár kitűnő vívó – és ugyebár szamuráj – meglehetősen elégedetlen a munkájával, ugyanis ételkóstolóként dolgozik a helyi uraságnál. Persze, nem azért, hogy a szakácsok munkáját segítse, hanem azért, hogy ő betegedjen meg, ha az étel rossz vagy netán mérgezett. Akiért mindezt teszi, még csak nem is láthatja, munkáját a konyha melletti, sötét szobában végzi néhány társával. S mint tudjuk, addig jár a korsó (rizses tál) a kútra…

Nemsokára tehát rosszra fordul a pár élete, és veszélybe kerül a megélhetésük is. Eléggé úgy tűnik, hogy a középkori Japánban még nem találták fel a társadalombiztosítás rendszerét… Úgyhogy a nehéz helyzetből a nő próbál kiutat találni, ám erre egy szép szamurájfeleségnek nem sok eszköze van. Kayo viszont bármire képes szeretett férjéért, így a helyzet tovább bonyolódik, amikor egy magasrangú, régi udvarlója felajánlja a segítségét…

Többet nem árulok el, a történet hasonló az előzőekhez, és inkább tanulságos, kedves és szép, mintsem öncélúan drámai. A film hangulata, képei is gyönyörködtetőek. Nekem valamivel talán jobban tetszett az előző “rész”, mintha itt kevesebb dolog történt volna, de azért még így sem lehetett megunni a kétórás filmet. Ahogy a trilógia előző darabjai, úgy a Love And Honor is egy jó tucat nevezést kapott a Japanese Academy díjaira, amelyekből hármat – legjobb fényképezés, világítás és mellékszereplő – nyert meg. A Berlinálén is bemutatott film több kisebb díj mellett a legjobb színésznőnek (Rei Dan) járó elismerést is megkapta, a japán Blue Ribbon Awardson.

Kategória: FILM, JAPÁN | A közvetlen link.

Eddig 4 hozzászólás érkezett

  1. Yi szerint:

    A filmtrilógia szerintem nagyon hiánypótló és kiváló. Sokaknak ajánlom, akiknek a valóságtól távoli elképzelésük van a szamurájokról.
    Akiknek pedig nem téveszméik vannak, azoknak megerősítésül, léleksimogatásul.

  2. El Condor szerint:

    Honnét lehetne megszerezni?

  3. ikuko szerint:

    mind a három film nagyon jó volt,végre nem csak a szemöldökráncolós szamurájokat lehetett látni,annak ellenére hogy a pasim(mint olyan tipikus)csak a “harcos” ázsiai filmeket szereti,meg amiben jó sok csatajelenet van…..ezt a három filmet nyálcsorgatva nézte végig:-D

  4. cirmos szerint:

    Abszolút a kedvencek között van.
    (Mint ahogy a Twilight samurai és a Hidden blade is. )
    Többszörösen újranézős. Semmi túlzás, hangoskodás. Mély érzelmek kevés eszközzel.
    Csodás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük